Azt kívánom, hogy okostelefon lehessek – egy fiú megható levele
Ha valaki megkérne, hogy idézz fel egy kedves gyerekkori emléket, amiben szüleiddel töltöd az időt, mi jutna eszedbe? Mi a legszebb dolog, ami veled és a családoddal történt?
Édesapád tanítgat sportolni? Édesanyád átnézi a házi feladatodat, aztán megjutalmaz egy kis nasival? Egy családi piknik emléke, vagy esetleg csak egy közös lustulás este, tévénézés közben? Sok emléked van arról, ahogy családoddal együtt vagytok, és egyszerűen szeretve érzed magad?
Kanyarodjunk vissza a modern, technológia uralta jelenbe. Ha gyermekeinket megkérdeznék, hogy milyen számukra kedves emlékük van szüleikkel, mit mondanának? Hogy egyszer megengedtük, hogy okostelefonunkat érintgethették, játszhattak rajta?
Hogy néz ki a „minőségi családdal együtt töltött idő” manapság egy gyermek szemében?
Elolvashatod az alábbi szomorú történetben
Vacsora után egy tanár elkezdte kijavítani a beadott házi feladatokat. Férje közben kedvenc játékával játszott okostelefonján. Miután az utolsó házi feladatot is kijavította, könnyek szöktek a nő szemébe. A férfi észrevette, hogy felesége pityereg és hozzá fordult. „Miért sírsz drágám? Mi történt?” „Tegnap azt a feladatot adtam az első osztályosoknak, hogy írjanak egy fogalmazást „Az én kívánságom” címmel” – mondta a nő. „Rendben, de miért sírsz?”- kérdezte férje anélkül, hogy levette volna szemét telefonja képernyőjéről. „Mikor azutolsót olvastam, egyszerűen sírnom kellett.” „Mi van benne, ami így megríkatott?” – kérdezte kíváncsian a férj. A nő ekkor felolvasta a levelet, ami után a férjnek is elállt a szava. A következő oldalon láthatjuk!
