Mert első szerelem volt
„Gimis szerelem volt a miénk, és már hét éve voltunk együtt, amikor elvettem. Próbálok szerény lenni, de tényleg jóképű pasi vagyok, és bár sokáig rohadtul nem érdekelt, hogy megbámulnak a nők, és néha még bókolnak is nekem, egy idő után elkezdte piszkálni a csőrömet. A barátaim még javában buliztak és csajoztak az éjszakában, én pedig elkezdtem agyalni azon, hogy az életemben tényleg csak egyetlen nővel leszek együtt? Miután egy alkalommal már egy paraszthajszálnyira voltam attól, hogy megcsaljam, megrémültem. Nem akartam olyan lenni, mint az apám, aki fűvel-fával csalta anyámat, inkább jobbnak láttam elé állni és véget vetni ennek az egésznek. Ma már látom, mekkora hülye voltam. Később próbáltam visszacsinálni, de már nem lehetett.”
A munkája fontosabb volt neki
„Megkapta az álommelóját, és én még együtt örültem vele. Egy nagy banknál – még a válság előtt –, igazán combos fizetésért. Tudtam, hogy maximalista, de azt nem, hogy jelen esetben ez ahhoz fog vezetni, hogy minden egyes nap túlórázik, amikor hazajön, tovább dolgozik a laptopján, és a késő esti vacsoránál szinte csak a munkájáról lehet beszélgetni vele. Gondoltam, hogy a kezdeti lelkesedés teszi, de a helyzet bő egy év után sem változott, sőt. Egyszer még azon is rajtakaptam, hogy szex közben az ágy mellett nyitva felejtett laptopon suttyomban a levelezését nézi. Életemben nem voltam annyira magányos, mint akkoriban mellette. El kellett jönnöm.”
