Az 1800-as évek elején két emberre volt szükség a fűrészmalomban: egy-egy ember a fűrész két végére, akik húzták-vonták a hatalmas eszközt, mire hatalmas munkával elvágtak egy farönköt. Egy nőnek köszönhetően sokkal könnyebb lett a munka: 1813-ban Tabitha Babbitt feltalálta a körfűrészt.
Babbitt találmányán a fűrészfogak körbe-körbe forogtak, ezzel folyamatos vágást biztosítva, míg a hagyományos fűrész csak a húzó mozdulat során vágott, a visszatolás során nem. Az építőiparban más találmányát is használják, például a géppel készült szögek váltották le a kézzel készült társaikat,
Babbitt egyszerű életet élt, egy találmányát sem szabadalmaztatta, így nem gazdagodott meg belőlük, de így is tisztességes életet élt.