Mindkét gyerek teljesen be volt sózva az elmúlt hat napban, én pedig másra sem vágyom, mint visszamenni a munkába, ahol egy csendes szobában csendes dolgokat csinálhatok. Miért kellett a Disneynak újra csinálnia azt a rajzfilmet? Mi a franc baj volt azzal az elragadó rajzfilmmel? Azok az éneklő rajzolt kellékek. Néhány dal, egy sötét kastélyház, és egy beszélő gyertyatartó francia akcentussal. Lángoló kezekkel. Mennyire menő már egy beszélő gyertyatartó lángoló kezekkel? ’Allo, mademoiselle, most magához éhek hogy fehtüzhejjem a vágyhait. És már mehet is az akció.
Csak végy egy nagy levegőt, lépj be a moziba és felejtsd el hogy nem aludtál egy hete mert a négyéves gyermeked minden átkozott reggel négy órakor azzal a bejelentéssel ébreszt, hogy egyedül nem tud kimenni a WC-re tojni. Felejtsd el. Helyezkedj el kényelmesen a székben és aludj a film végéig, amikor is újra összeszeded a rosszcsontokat és összeszeded a szemetet és ügyet sem vetsz az üdítőre, ami akkor folyt az öledbe, amikor elaludtál. Drága pihenés.
Ó istenem, ez egy OLYAN mozi. EGY OLYAN ROHADT MOCSOK SZEMÉT MOZI, ahol a nézőtér elé játszóteret tettek.
