Éghajlatváltozás
Az éghajlatváltozásnak a világon mindenre és mindenkire hatása van. Befolyásolja a tiszta vízhez és élelemhez való hozzáférést, az időjárási viszonyokat (extrém hőmérsékletek, árvizek, természeti katasztrófák, stb.) A katasztrófa sújtotta területeken általában könnyebben terjednek a betegségek, azonban az éghajlatváltozás olyan módokon is befolyásolja a járványok terjedését, amikre kevesen gondolnának – például megváltoztatja a kórokozókat hordozó szúnyogok elhelyezkedését.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2030 és 2050 között a klímaváltozás csak a betegségek terjedése miatt évente 250 ezer ember halálát okozza majd. Az extrém időjárási viszonyok miatt sűrűsödő árvizek például elősegítik a vízben terjedő betegségek pusztítását.
Továbbá, ahogy az éghajlat egyes területeken lassan ellehetetleníti az életet, hatalmas néptömegek indulhatnak meg biztonságosabbnak vélt, sűrűbben lakott területek felé, ami tovább súlyosbítja majd a túlnépesedés problémáját. A betegségek tömeges terjedése mellett ez társadalmi feszültségekhez is vezet majd.
Több kontaktus az emberek és állatok között
Sajnos a modern járványok kockázatát az állatok is jelentősen növelik, kifejezetten az állatokról emberekre is átterjedő betegségek miatt. Amikor egy kórokozónak sikerül áttörnie a fajok közötti falat, a terjedés és a következmények kiszámíthatatlanok lehetnek.
Ahogy a népesedés miatt az emberiség új területekre terjeszkedik, olyan állati élőhelyekkel találkozhat, amelyek korábban még sosem kerültek kapcsolatba az emberekkel. Sajnos számos járvány kezdődött így, és a jelenleg tomboló COVID-19-ről is úgy tartják, hogy a denevérekről terjedt át az emberekre.
A vadállatok nemzeti és nemzetközi árusítása további kontaktpontokat termet az állatok és az emberek között, és növeli annak kockázatát, hogy az egyébként epidémiaként lezajló, helyileg koncentrált járványok világjárványokká (pandémiákká) növekedjenek.
Az egészségügyi dolgozók hiánya
A WHO egyik 2020-as jelentése szerint ahogyan az ápolónők sorra költöznek át a szegényebb országokból a gazdagabbakba, számos afrikai és ázsiai nemzetben egyre csak nő a hiány a jól képzett egészségügyi dolgozókból. Sajnos pont ezek azok a területek, ahol a legnagyobb a járványok kialakulásának veszélye, amelyek, ha nem kezelik őket időben, akár világjárványokká is átalakulhatnak. Elegendő képzett egészségügyi szakember nélkül egy járványt nem igazán lesz, ki megállítson.
