Azt, hogy az elmúlt években milyen gyalázatos tevékenységek folynak Magyarországon, nem kell ecsetelnem (pl. politika, kormányintézkedések, bank, gazdaság, ipar, egészségügy, oktatás, jog stb.).
Most inkább annak a kornak az eljövetelére szeretnék egy kicsit rávilágítani, amely 2012. december 21-én a fizikai síkon is kezdetét veszi. Ez az Aranykor, de nevezhetjük Fénykornak is. Az arany ezúttal nem az ékszerre és nem a pompára utal, hanem az embernek az anyagi természetű személyiségére, amelyet a bölcsesség által Isten és az egyén szolgálatába kell állítani. Az aranyszín a bölcsességgel és a megvilágosodással kapcsolatos, tehát a megismerés és a tudás szimbóluma.
A fény pedig elsősorban az emberben lévő Istent, s annak fénymagját, ezáltal a magasabb rendű létezés tartalmi hasonlatát jelenti. A fény magában hordozza a bölcsességet, valamint az igazságot és annak tanítását. A szent iratok azt mondják, hogy minden világkorszakváltásnál van egy olyan nép (kultúra), aki az adott világkorszakváltásnak a fáklyája, vezérhajója. Ez azt jelenti, hogy abban az országban történik meg először az átalakulás az új világkorszakra, s így ennek az országnak a népe mutat példát a többi nemzetnek.
Az ókori szövegek 20 próféciájából kb. 15 foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a 2012-es világkorszakváltáskor melyik lesz ez a nép. Ez a 15 prófécia leírja, hogy hol köszönt be először az Aranykor és melyik népen lesz az ún. „világ szeme”, vagyis a Vaskor falai elsőként hol dőlnek össze. Az indiai szent irat, a Vishnu Purana így ír erről:
„A szakák népe felébred és viszi a tüzet más földekre is. A szakák ébrednek fel elsőként, ahogy évmilliókkal ezelőtt is ők vitték a fényt! Elsőnek Nimród népe tér magához, utána a többi.”
