A másik előnye ennek a módszernek, hogy megszokjuk a nyelv dallamát és minél többször hallunk összefüggő mondatokat/beszédet, akkor egy idő után a nyelvtan is elkezd rögzülni, még ha konkrétan a szabályszerűségeket nem is fogjuk érteni.
Miután egyre több műsort sikerült végignéznünk és már új szavakat és szókapcsolatokat is akarva-akaratlanul sikerült megjegyeznünk, akkor jöhet a nyelvtan! Kellemes meglepetésként fog érni bennünket, hogy az egyszerűbb, de sokszor akár a bonyolultabb nyelvtani összetételeket is sokkal könnyedébben meg fogjuk tudni oldani, tanulni hiszen a sok hallott beszéd után egyszerűen már a fülünkben fognak csengeni a szavak, mondatok hangzásai.
Mikor nekiállunk a nyelvtani szabályokkal ismerkedni, próbáljunk meg anyanyelvünkből kiindulni. Gondoljunk végig teljesen egyszerű mondatokat, mint például „Ott egy kutya.”, „Én 35 éves vagyok.” vagy „Szeretek TV-t nézni.” Először gyakoroljuk az ezekhez hasonló mondatok képzését. Ez azért is fontos, mert így is sokféle új szóval találkozhatunk, amelyek a beszélt vagy írott nyelvben sajnos elkerülhetetlenek, mint például a létigék, segédigék. Ez után elkezdhetünk ismerkedni a jelen, majd a múlt és jövő idejű mondatok sajátosságaival is.
Ha pedig már ezeket is sikerült teljesen kitanulnunk ismét segítségül hívhatjuk az internetet vagy a nyelvkönyveket és elkezdhetünk feladatokat, nyelvvizsgasorokat kitölteni. Egyértelmű, hogy ennyi gyakorlástól még nem leszünk képesek egy felsőfokú nyelvvizsgát megszerezni, de a feladatsorok gyakorlása közben megismerkedhetünk még több szószerkezettel és még többfajta nyelvtani szabállyal, amikkel eddig nem találkoztunk.
Természetesen, ha szorít minket az idő az új nyelv elsajátításában vagy esetleg fontos, hogy komolyabb, akár szakmai szinten tanuljuk meg, akkor érdemes minél előbb keríteni egy magántanárt vagy egy intenzív kurzust, hiszen semmi sem helyettesítheti a szakképzett emberek általi oktatást!
