Egy pedagógus nyílt levele

Ezek a feladatok úgy vannak kitalálva, hogy a diák tanuljon belőle, fejlődjön általa. Mire tanítják azzal, ha megírják helyette? Arra, hogy neki nem kell tennie semmit, majd mások megoldják helyette, ő meg majd megkapja érte a jó jegyet. Nem, nem kapja. A gyerek munkáját értékelem, nem a szülőét. És azonnal észrevehető, ha nem a diák készíti a munkát, kérdezésnél szerencsére be is vallják. Majd meglepődnek, hogy nem kapnak jelest rá. Miért is? Megdolgozott érte? Megérdemli? Bocsánat, de szerintem nem. Nem igazságos azzal szemben, aki tényleg maga készíti el, esetenként szenved vele, megdolgozik érte…

 

Nem tetszik a feladat, nem ért vele egyet? Ér azt mondani, hogy akkor ne csinálja meg a gyerek. Ér vállalni, hogy akkor elégtelent kap. Az egy tiszta játék, érthető és elfogadható.
Nagyon rossz pedagógiai üzenete van a gyerek helyett megírt házi feladatnak, nagyon rossz példa… Tudom, nehéz nem megírni helyette, ha nem törődik vele, elfelejti, stb. De akkor sem! Kérlek titeket, ne tegyétek, csak ártatok vele a gyerekeknek! Tudom, ha egyest kap az nem szép. Az esetek többségében nem a szülőt minősíti, ettől nem kell félni.
Akinek nem inge, nem veszi magára. Senkit sem szeretnék kioktatni, megmondani a frankót. Ez csak egy vélemény, az én véleményem…
Köszönöm, ha elolvastad!”

 

Érdemes elgondolkodni ezen a levélen, hiszen nagyon fontos üzenete van számunkra.

Ajánlatkérés

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket