Ha az autónkban rekedtünk, maradjunk is ott!
Maradjunk az autóban, ne állítsuk le a motort, zárjuk le az ajtókat és húzzuk le fejünket. Kivéve persze, ha az autónk éppen a támadás útjába esik. Ilyenkor használjuk azt fedezékként, vagy hagyjuk el és gyalog meneküljünk tovább! Ne törődjünk azzal, hogy mit hagyunk hátra! Ha vezetés közben ér minket támadás és az autónk mozgásképes marad, akkor ne habozzunk, hanem teljes sebességgel meneküljünk a helyszínről.
Ne vonjuk magunkra a figyelmet!
Ne üvöltsünk, sikoltozzunk vagy jajveszékeljünk, mert ezzel a menekülők közül is magunkra vonhatjuk a figyelmet. Ne számítsunk a terroristák könyörületességére, vagy irgalmára, mert az ő céljuk általában a minél nagyobb számú áldozat lemészárlása maximális kegyetlenséggel.
Ha nincs esély a menekülésre…
Ha nincs lehetőségünk a menekülésre és nem akarjuk tehetetlenül várni, hogy lemészároljanak, akkor csakis a harc maradt az egyetlen esélyünk a magunk, vagy mások életének megmentésére. Ha ott maradtunk egyedül a terrorista előtt, ordítsunk torkunk szakadtából, mert ez erőt ad, energiát összpontosít és elszánttá tesz. Ne fordítsunk hátat! Mi támadjunk azonnal! Ilyen mértékű stresszhelyzetben nagy mennyiségű adrenalin szabadul fel szervezetünkben. Ha nem követi ezt fizikai intenzitás, akkor az blokkolóan hat, és utána már képtelenek is lennénk cselekedni. Használjunk bármilyen eszközt vagy tárgyat! Legyen az akár egy kő, szék bot, ág vagy egy eldobott üvegpalack. Minden eszköz jobb annál, mintha csak a csupasz kezünkkel küzdenénk! Teljes erővel üssünk, szúrjunk, vágjunk, vagy dobjunk, hiszen túlélésünk a tét!
Ne feledje, a terrorizmus már Európában is tényleges veszélyt jelent!
