Bozsik Yvette Csizmás Kandúrja
Rendszeresen járok táncelőadások fotós próbáira, merthogy szép és kimondottan izgalmas feladat a nem mindig hálás fényviszonyok között elkapni a mozdulatokat. A mostani eset azért is különös, mert újabb gyermekdarab született. S hogy a tánc önmagában miként tud a fiatalságnak szólni, úgy gondolom igazi kihívás, de egyben nemes feladat.
A Bozsik Yvette Társulat évről évre a tánc nyelvén szólítja meg a legfiatalabb közönséget. A Létramesék, a Varázscirkusz, a Péter és a farkas, Az Ezeregyéjszaka legszebb meséi és a Csillagokkal táncoló Kojot után ezúttal egy klasszikus mese táncadaptációját, a Csizmás kandúrt állítjuk a Hagyományok Háza színpadára, a Nemzeti Táncszínház felkérésére.
A mese legmélyén az igazságot kereső segíteni akarás szándéka rejlik, amely nagyon fontos tanulság és példázat a gyerekeknek. Csizmás kandúr ravaszságának és tetteinek mozgatórugója az, hogy a kisemmizett és földönfutóvá tett jószívű gazdáján segítsen, és legyőzze az óriást.
A kandúr és a molnárfiú kapcsolata az önzetlenségen, a szereteten és a tiszteleten, a másikban való feltétlen bizalmon alapul. Minden furfang, cselvetés csak eszköz a kandúr céljának elérésében, hogy az igazság győzni tudjon.
