Karácsonyi ajándék a mozdulatok művészeitől

Hallani a lélegzeteket, a szívdobbanásokat. Egészen finom, alig érzékelhető mozdulatok. Szépség az arcokon, a finoman ívelő alakok, áttűnve a fekete ruhákon. Aztán repülő hajzuhatagok, egy zeneileg is dinamikusabb részben.

lámpák és az is szűrve erősen. Nézőként lélegzetelállítóan szép. Megörökítve az utókornak a gép határait feszegetve kérdőjeles.
Persze a magamfajta reprodukcióra éhes riporter nézve a darabot, tán azt is elfelejti, hogy fényképezőgép van a kezében.
A táncot ihlető gondolatai megjelennek minden mozdulatban, a fényben.

“És éreztem, hogy dobban a szívem,
s avarra-lépő vágyra lelkesül.
Akit kerestem, nem találtam:
hát elindultam egyedül.”
Wass Albert