Elfeledett magyar szavak

Járás: legelőterület.
Kabak: bor vagy só tartásra alkalmas erre a célra termesztett tök.
Kacafántos idő: esőre hajló idő.
Kakukferkó: szótlan.
Kappanbőr: suba tréfásan.
Karcagi lejtőst jár: akit vallatáskor ütlegelnek.
Katonafolt vagy pócalék: a nadrág mindkét szárán térdnél, oldalt kívülről elhelyezett betét, amitől a láb egyenesnek látszott.
Kehfurt-leves: köménymagos leves.
Keresztnyűgbe kerül: aki másik emberrel haragba kerül.
Keszőce: régi étel, szilvalekvárba kevert, darabolt zöldpaprika.
Kiböggyent: elszólja magát, elárul valamit ha nem is akarja.
Kihúzós: fösvény.
Kikapja a nyargalót: elverik.
Kismandli: mellény.
Kiszínel: kiválogatja a jószág javát.
Komendál: ajánl.
Komiszjószág: pásztorok által titkon őrzött jószág.
Kopolya: kisebb hirtelen mély víz.
Ködmenes nyár: hűvös nyár.
Krampog: károg.
Labahajas: akinek a haja vállig ér.
Lajbi: mellény.
Lóra ül: betyárrá lesz.
Magagyüttjános: idegenből szakadt, egyedülálló.
Mazurrá lesz: elszegényedik.
Megabrakol: elver.
Meghasogat: tövéről hegyre megtárgyal valamit.
Megkapkodtat: kutyával megmarat valakit.
Menyecskeszemű csillag: fényes csillag.
Mustrafalka: kiselejtezett juhok.
Nagydóka: vastag télikabát.
Nyargaló: az üldözőnek járó hajtópénz.
Nyenyere: tekerőmuzsika.
Nyomorútt: a kenyér, ha rosszul munkálják ki a lisztet.

 

Lapozz egyet és ismerd meg a többi elfeledett magyar szavunkat!

Ajánlatkérés

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket