Az emberiség szinte megszámlálhatatlan szokással rendelkezik, és nem szaladhatunk el amellett, hogy ami nekünk a normákon kívül esik, az másoknál teljesen legitim. A lentebb olvasható öt törvénykezés ugyancsak ebbe a kategóriába sorolható.
India egy meglehetősen nagy, jelentkényen országa a világunknak, és a kulturális szokásaik, vallási gyakorlataik számukra, akik a nyugati normákhoz vagyunk szokva, meglehetősen különösen hathatnak. Ebbe a furcsaságba eshet az a tény is, miszerint Indiában az emberek és állatok között a házasság megkötése lehetséges opció, amennyiben embertársaink között nem találnák meg az igazi, életre szóló társat. Noha számításba kell vennünk a tényt, miszerint a legtöbb állatfaj élethossza csupán töredéke az átlagos emberi életnek, az indiaiakat ez csöppet sem zavarja. A nemzetek legtöbbje nem állított fel olyan szabályokat, melyek meghatároznák azt, hogy állatokkal való egybekelés törvényellenes, de valljuk be őszintén, nem egy megszokott eljárásról van szó. India viszi ebben a prímet, ugyanis itt jóval többször fordul elő állatházasság, mint a Föld bármely más pontjain. Az első helyen a kutyák állnak, amennyiben azt óhajtjuk vizsgálni, hogy melyik állatfajjal kelnek egybe leggyakrabban az indiai népek. Ezek az esküvők sokszor babonás indíttatásúak, a balszerencsét elkerülvén próbálják ilyen megoldásokkal orvosolni az ottaniak a helyzetüket. Az átkoktól való megszabadulás, a gonosz szellemek elűzése szintén indíttatás lehet. Ezért, magától értetődően, a lokális vallásnak és papságnak nagy beleszólása van ez emberek életének alakulásába, számos alkalommal ők javasolják ezen folyamatok lebonyolítását.
" data-instgrm-version="14" style=" background:#FFF; border:0; border-radius:3px; box-shadow:0 0 1px 0 rgba(0,0,0,0.5),0 1px 10px 0 rgba(0,0,0,0.15); margin: 1px; max-width:540px; min-width:326px; padding:0; width:99.375%; width:-webkit-calc(100% - 2px); width:calc(100% - 2px);">" style=" background:#FFFFFF; line-height:0; padding:0 0; text-align:center; text-decoration:none; width:100%;" target="_blank">" style=" background:#FFFFFF; line-height:0; padding:0 0; text-align:center; text-decoration:none; width:100%;" target="_blank">View this post on Instagram
Habár az USA-ban minden egyes államban változnak az arra vonatkozó törvények, hogy ki, és milyen módon juthat birtokába éles lőfegyvereknek, a filmekben is sokszor látott szabad fegyverkezés nem alaptalan. Ezek a jogi kötelezvények leginkább az utcai fegyverviselést korlátozzák, viszont nagy általánosságban egy 9mm-es pisztollyal, avagy kisebb kaliberű puskával rendelkezhetnek a polgárok. Az automata fegyverekre már szigorúbb szabályok érvényesülnek, az ő esetükben egy meglehetősen komoly átvilágításon kell átesnie az egyénnek, valamint fizetnie kell a 200 dolláros adóterhelést. Ez természetesen bármilyen típusú automata lőfegyverre vonatkozik, így a modern haditechnológia legveszélyesebb vívmányaival is felszerelheti magát az állampolgár, amennyiben úgy tartja kedve. A törvény 1986-ban született meg. Ne érjen bennünket meglepetésként, ha esetleg az Amerikai Egyesült Államokban élő, állampolgársággal rendelkező ismerősünknél járunk, s a pincéjében ott hever példának okáért egy M134-es Minigun, amely percenként 2-6000 lőszer kilövésére képes, pusztító erejével pedig akár egy betonfalat is képes darabokra szaggatni.
