Oroszország és Kína hétfőn megvitatta az űrkutatásban, egyebek között egy tudományos holdbázis lehetséges létrehozásában folytatott együttműködés kérdéseit - jelentette ki Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz űripari vállalat vezérigazgatója a Komszomolszkaja Pravda rádióban.

Rogozin szerint a videokonferencián a felek megállapodtak, hogy elkezdik elképzeléseik egyeztetését a Holdon létrehozandó bázisról. Mint mondta, a létesítmény nyitva áll mindenki, így az amerikaiak előtt is.
A Roszkoszmosz-vezér azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a Hold meghódítását célzó programját a NATO alapelveihez hasonló módon kívánja megvalósítani.
"A távoli világűr kutatása a Holdról indul majd be. Az amerikaiak számára ez főleg a politikáról szól. Látjuk, ahogy amerikai partnereink eltávolodnak az együttműködésnek és a kölcsönös támogatásnak azoktól az alapelveitől, amelyek a Nemzetközi Űrállomáson folytatott együttműködés közben jöttek létre" - nyilatkozott Rogozin.
Az amerikaiak "a saját programjukra nem nemzetköziként tekintenek, hanem inkább úgy, mint a NATO-ra. Vagyis Amerika mindenek felett áll, mindenki másnak csak segítenie és fizetnie kell. Őszintén szólva, számunkra egy ilyen programban nem érdekes a részvétel" - tette hozzá.
Rogozin úgy vélekedett, hogy az emberiségnek a távoli világűr felé megindult mozgása megállíthatatlan, és az ehhez szükséges technológiákat a Holdon kell kidolgozni. Arról is beszámolt, hogy a kedvezőtlen politikai körülmények ellenére a Roszkoszmosz és az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA között "baráti" a viszony. Úgy vélekedett, hogy az amerikai szankciók célja egyebek között az, hogy monopóliumot biztosítsanak az amerikai cégek számára a kereskedelmi indítások piacán.
Japánnak a Hold körüli pályára állítandó Gateway állomás megépítésében lesz majd szerepe.
Donald Trump amerikai elnök április elején rendeletet adott ki az erőforrások kereskedelmi kitermeléséről a Holdon és más égitesteken, ennek értelmében az Egyesült Államok nem tekinti többé az emberiség közös örökségének a világűrt.
"A világűr az emberi tevékenység jogilag és fizikailag egyedülálló területe, és az Egyesült Államok nem tekinti ezt globális köztulajdonnak" - állt a szövegben.
Az elnöki rendelet rámutatott, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el az államoknak a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységéről az ENSZ-közgyűlés által 1979-ben elfogadott megállapodást, amelyet egyébként sem írt alá. Elismeri viszont a világűr kutatásáról és felhasználásáról szóló 1967-es egyezményt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a rendelet kiadását követően újságíróknak nyilatkozva Oroszország számára elfogadhatatlannak nevezte a világűr privatizációját, Szergej Szaveljev, a Roszkoszmosz nemzetközi együttműködésért felelős vezérigazgató-helyettese pedig a rendeletet a "más bolygók területének tényleges elfoglalására" irányuló agresszív tervnek, a világűr kisajátítására irányuló kísérletnek minősítette.
Forrás: MTI.hu