Interjú egy belvárosi nőcsábásszal
Budapesti lakos lévén gyakran megfordulok belvárosi szórakozóhelyeken. A romkocsmák, bárok, csehók és klubok világában számtalan érdekes, kirívó, már-már groteszk alakkal találkozik az ember az évek során. Már régóta tervezem, hogy cikket írok erről a világról, de most sikerült kifaggatnom az egyik meghatározó színfoltját a pesti éjszakának.
Főhősünk, már ha egyáltalán nevezhetjük így, évek óta meg-megjelenik hétvégi szórakozásaim során. Bár soha nem ápoltam vele baráti kapcsolatot, látásból, majd később rövid beszélgetésekből is ismerőssé vált a számomra. Már első megjelenésekor nagy feltűnést keltett közvetlen stílusa, valamint az őt körülvevő attraktív hölgyek miatt. Rendszerint a társaság középpontjában találjuk, furábbnál furább helyzetekben és időpontokban. Ami azonnal feltűnt, hogy szinte mindenki ismeri, mindenkit jó ismerősként szólít meg. De ami még ennél is különösebb volt számomra, hogy minden este más, és más gyönyörű lánnyal érkezik, és/vagy távozik.
Főhősünkre továbbiakban csak, mint M. hivatkozom, hiszen nem szeretnék visszaélni a bizalmával. Mégis, ha csak így névtelenül is, de fontosnak tartom, hogy megismerjétek a történetét! M. 28-30 éves, jó kiállású fiatalember. Foglalkozását tekintve jól menő biztosítási ügynök, egy jó nevű, közismert cégnél. Ez persze azonnal meglátszik méregdrága ruházatán, a pénzzel való bánásmódján is. Egy kicsit olyan, mintha egy Rejtő regényből pattant volna elő: mindenki ismeri, mindenki elismeri, de senki nem tud róla igazán sokat – már legalábbis azok, akikkel körülveszi magát.
Múlt hétvégén is volt alakalmunk találkozni, ekkor jutott eszembe az ötlet, hogy kifaggatom. Egy szórakozóhely teraszán dohányoztunk, ahol pár rövid kérdés után rá kellett jöjjek, hogy a tetszetős külsőségek mögött mély, és be nem gyógyult sebek húzódnak. Először lássuk azonban az „interjút”!
