notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További részletek itt!

Számítógéppel rekonstruált magyar várak (1. rész)

hirdetes

Számítógéppel rekonstruált magyar várak (1. rész)

Sz. D.

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Szenzációs animációs videók segítségével nyerhetünk betekintést a történelembe, a magyar várakról szóló lenyűgöző rekonstrukciós rövid videók által. A hangulatos aláfestő zenék tovább fokozzák az animációk okozta élményt. A pár perces videókban elénk tárul, hogy miképpen is nézhettek ki a magyar várak a múltban.

Szenzációs animációs videók segítségével nyerhetünk betekintést a történelembe, a magyar várakról szóló lenyűgöző rekonstrukciós rövid videók által. A hangulatos aláfestő zenék tovább fokozzák az animációk okozta élményt. A pár perces videókban elénk táru

 

 

 

Tátika vár

Tátika vára feltehetőleg az egyik legkorábban épített magyar magánvár, mely a Balatontól északnyugati irányban a Keszthelyi-hegység bazaltvidékén fekszik. A várat a Tátika nemzetségtől Árpád-házi IV. Béla 1248-ban kobozta el, mivel a nemzetség egyik tagja feldúlta Erek faluját, ahol a veszprémi püspöki kúria állott. A várat a király döntésének értelmében a sérelmezett veszprémi püspök kapta meg. Zladus püspök nem tartotta a várat elég biztonságosnak, ezért a Várhegy csúcsán új kővárat emeltetett.

 

Tátika vára a következő évszázadokban többször is gazdát cserélt, míg végül a XVI. században már jelentéktelen magánvárnak számított. Tátika-várának végzetét 1589-ben egy nagyobb, portyázó török csapat okozta. A törökök lerohanták és kifosztották a várat, majd épületeit felgyújtották.

hirdetes

 

A 2000-es évektől kezdtek el régészeti és helyreállítási munkálatokat végezni a romvár körül, hogy az idelátogatók ne csak a táj szépségeiben gyönyörködhessenek.

 

Tátika vára a XV. században

 

Drégely vára

Drégely vára a Börzsöny északi részén fekszik egy 444 méter magas sziklacsúcson. A vár keletkezését IV. Béla királynak köszönheti, ki a tatárjárás után törekedett az ország védelmének megerősítésére és országszerte elrendelte a várak építését. Az első fennmaradt okleveles említés a várról 1285- ből származik.

hirdetes

 

Drégely várának hadászati jelentősége 1541-ben nőtt meg, miután a törökök elfoglalták Budát, de Drégely eleste sem váratott sokáig. A várat 1552 –ben Ali budai pasa vette be. A rommá lőtt várat már nem építették újjá, helyette a későbbiekben palánkvárat emeltek   

 

Drégely vára

 

Magyar várak napjainkban

 

 

Cseszneki vár

A Cseszneki várat is a tatárjárás utáni várépítési korszakban emelték. Cseszneki Jakab királyi kardhordozó 1263 környékén építette a Bakony hegységben a kiválóan védhető várat, melyről az első írásos feljegyzés 1281-ből származik. A vár sok magyar erődítményhez hasonlóan a következő évszázadokban többször is gazdát cserélt.

 

A XVI. században a török hódoltság idején a Cseszneki erődítmény magyar végvárként szolgált. Győr 1594-es elestekor a vár török kézre került, de már 1598-ban sikerült visszafoglalni. A későbbiekben a vár Habsburg kézbe is került.

 

A háborús idők elmúltával a kővárat az Eszterházy grófok barokk kastéllyá alakították, a források arról számolnak be, hogy a kastélyt 1780-ig használták a főúri családok. A kastély végét harminc évvel később földrengések és tűzvészek jelentették, melyek teljesen lakhatatlanná tették az építményt.

 

Cseszneki vár a XIV. században

 

Ónodi vár

Az Ónodi vár a Sajó mentén található Ónod településnél fekszik. A négy sarokbátyás végvár sok háborút megért a történelem során.

 

 A legkorábbi forrásos feljegyzés a vár lehetséges keletkezéséről 1350 környékéről származik, melynek alapján megállapítható, hogy az itt birtokos Cudar főnemsei család tagjai vették körbe erős kőfalakkal a helybéli plébániatemplomot. A kész várról először azonban, csak 1413-tól tesznek említést az oklevelek.

 

Az Ónodi vár életében a legnagyobb változást a XVI. század jelentette, mikor is a török rablótámadások elleni védekezésül, ágyúbástyákkal ellátott végvárrá formálták az erődítményt.

 

A XVII. században a kuruc felkelések idején a vár már katonai szempontból gyengének számított. A várat 1688-ban a krími tatárok felgyújtották, akik egyébként a kurucok szövetségesei voltak. A rommá vált várat egy ideig a lakosság gabonatárolónak használta, majd fokozatosan lebontotta, de a pusztuláshoz nagymértékben hozzájárult a Sajó is.

 

Ónodi vár XVI. században

 

Hollókői vár

A vár a Cserhát hegyei között, az UNECSO által a Világörökség részévé választott település, Hollókő közelében egy sziklaszakadék szélén áll.

 

A várat a Kacsics- nemzetség tagjai kezdték el építeni a tatárjárás utáni időkben. Az építményt a későbbi évszázadokban tovább bővítették, melyről az első írásos feljegyzésünk 1310-ből származik.

 

A török, miután 1544-ben elfoglalta Nógrád várát, Hollókő szerepe megváltozott és a Habsburgok a királyi végvárrendszer tagjává nyilvánították, ahol kisebb várként másodrangú szerepet töltött be. A török hódoltság idején, többször cserélt gazdát az erődítmény, míg végül 1683 Sobienski János lengyel király véglegesen vissza nem foglalta.

 

Hollókő vára jelenleg az egyik legépebben megmaradt, a középkori építkezés jegyeit magában hordozó erődítményünk.

 

Hollókői vár a XV. században

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS
hirdetes
Közösség

Szótár

Vonat

A vonatok nehéz súlyú szerkezetek, amelyek személyek (utasok) és / vagy rakomány... Tovább

Út

Az út szót leggyakrabban két vagy több pontot összekövető vonalra használják, amelyeken... Tovább

Tovább a lexikonra