Takin született a Nyíregyházi Állatparkban
Egy hónapon belül már a második mishmi takin (Budorcas taxicolor taxicolor) születésének örülhettek a Nyíregyházi Állatpark szakemberei.
A rendszertanilag a kecskefélékhez tartozó, de szarvasmarhára hasonlító állatok közül a most született borjúval együtt már kilenc él a nyírségi látványosságban - közölte Révészné Petró Zsuzsa oktatási osztályvezető szerdán az MTI-vel. A szakember elmondta, a Himalája keleti részén élő takinok veszélyeztetett állatfajnak számítanak, egyedszámuk a természetben mindössze 3500 és a világ 37 állatkertjében is csak 164 egyed látható belőlük. Magyarországon csak Nyíregyházi Állatpark tartja ezt a fajt. A park mishmi takin tenyészbikája az Európai Fajmegőrzési Program keretében 2009-ben érkezett Berlinből, nőivarú társai pedig 2014-ben követték a franciaországi Beauval Zoo-ból. Idén márciusban egy tehénnel, áprilisban pedig egy bikával gyarapodott a nyíregyházi tenyészcsapat - ismertette Révészné Petró Zsuzsa.
A takin csapat legifjabb tagjai 220 nap vemhesség után jöttek a világra, pár órával a születésük után már lábra is álltak. A márciusi és április születésű állatok egészen kilenc hónapos korukig anyatejjel is fognak táplálkozni, de hamarosan a szálas takarmány fogyasztását is megkezdik. A zömök testű takinoknak négy alfaja él a világon, a Mishmi-fajta az élőhelyük közelében fekvő hegyről kapta a nevét. Általában ezer és háromezer méteres tengerszint feletti magasság között élnek, a hideg ellen vastag bundájuk mellett a fajra jellemző ívelt orrhát (kosorr) is segíti őket, ami előmelegíti a levegőt. Mindkét ivar visel szarvat, de a bikák erőteljesebb testfelépítésűek és testtömegük akár a 350 kilogrammot is elérheti. Növényevő állatok, melyek mindig ugyanazon az útvonalon járnak a pihenő-, ivó- és táplálkozóhelyek között, így idővel ösvényeket taposnak ki maguknak. A csordákban elsősorban a nőstények és fiatal hímek élnek, az ivarérett hímek többnyire magányos életmódot folytatnak. A természetben élőhelyük fokozatos csökkenése és az orvvadászat miatt az elmúlt huszonöt évben állományuk harminc százalékkal csökkent. Az Európai Fajmegőrzési Program koordinált tenyésztéssel növeli állományukat az állatkertekben.
