Építési ideje pontosan nem ismert, első okleveles említése 1282-ből egy III. András által kiadott oklevélből való, ahol Castrum Boldua néven szerepel. Feladata a kassai út és a Hernád völgyének védelme volt. 1282-ben IV. László király szerezte meg csere útján. A 14. század elején Aba Amadé tartományúr fegyveresei foglalták el, akik Csák Mátét támogatták. Mikor 1312-ben Anjou Károly király legyőzte őket Rozgonynál, a várat is megszerezte. Később a Drugetheknek ajándékozta, feltehetően ők építették ki a felső vár többi részét is (az öregtoronyhoz kapcsolódó palotaszárnyat és az azt védő hasáb alakú tornyot).
1388-ban került Czudar Péter tulajdonába Zsigmond király zálogaként, majd Péter halálával utódaira szállt. 1425 és 1453 között Brankovics György szerb despota tulajdonát képezte. Később Mátyás király újra királyi birtokká tette, 1461-ben tovább adta Parlagi Pálnak és testvérének Lászlónak. Ezután Kassának zálogosították el, de 1471-ben már ismét királyi birtok volt. Később a Szapolyai család birtokába került, de Szapolyai János 1526 előtt Tomori István fiának, Györgynek adományozta keresztelői ajándékként. A XV. század során nagy bővítéseket hajtottak végre a váron; a déli oldalon szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek, amelyhez palánkfal csatlakozott valamint megépült a patkó alakú kaputorony a csatlakozó védőfallal, s a keleti oldalról a palotát övező külső fal.
A mohácsi vész után gyakran cserélt gazdát Ferdinánd király és Szapolya János között. 1527-ben Bethlen István szerezte meg, de már 1528-ban visszaszerezte Szapolyai Regéc várával együtt. Ferdinánd még ebben az évben visszavette, de 1530-ban már ismét János királyé lett. Ez év augusztusában Serédi Gáspár csapatai egyesülve Bebek Ferenc seregével, Szapolyai hadait megverve Boldogkő várát is ostromolta, de hat hét után kénytelenek voltak eredménytelenül elvonulni. 1530-ban Tomori Egyed birtokában volt, akitől ebben az évben vásárolta meg Martinuzzi Fráter György bíboros.
Nem sokáig volt azonban tulajdonában, mert 1537-ben ismét Ferdinánd seregei foglalták el. 1542-ben Ferdinánd elcserélte Gyula váráért Patóchy Ferenccel, akinek lánya, Zsófia Bebek Ferenchez ment feleségül. Bebek Ferenc báró, a korszak hírhedt rablólovagjainak egyike, még egy hamispénzverő műhelyt is berendeztetett falai között, melynek egykori olvasztókemencéjét is feltárták. Ez jelenti a magyar bronzgyártás hiteles -ásatással feltárt- legkorábbi emlékét. Bebek 1560-ban Sárközy Mihállyal cserélte el a várat az elfogott török vezérért, Amhet pasáért.
Forrás: Wikipédia
