Magyarország legszebb vára, a Boldogkői vár

 

A Sárközy család 1578 előtt adta el a Boldogkőt a Serényieknek. 1612-ben Palochay Horváth György vásárolja meg a Serényiektől a várat. A Palochayak birtoklásukat csak rövid időkre veszítették el (1627-ben Szikszay Mátyásé, 1630-ban Várkonyi Jánosé, 1644-ben I. Rákóczi Györgyé. 1671-ben a Palochayak adják el az esztergomi érseknek, Szelepcsényi Györgynek. Az ő idejében készült a vár első részletes összeírása. Többször is ostromolták (pl. a bujdosó kurucok 1674-ben), de nem sikerült a várat bevenniük. A császári csapatok 1676-ban Fűzér, Szerencs és Kisvárda mellett Boldogkőt is robbantani kezdték. A XVIII. század utolsó harmadában Thököly Imre szerezte meg a várat több más várral együtt. Thököly Imre birtoklása alatt, 1682-ben készült el a második nagy várfelmérés, amely sokkal részletesebb az elsőnél. Ahmed, váradi pasa 1685 őszén elfogatta Thököly Imre felső-magyarországi fejedelmet azzal a szándékkal, hogy a bécsi udvarnak kiszolgáltatva békét vásároljon az egyik vereségét a másik után elszenvedő töröknek.

 

Erre a hírre a még megszállás alatt lévő várak őrségei sorra meghódoltak az előrenyomuló császári katonaságnak, így Boldogkő vára is kardcsapás nélkül jutott a Habsburg zsoldosok kezére. Pusztulása 1701-ben következett be, mikor a kiküldött császári különítmény puskaporral részben felrobbantotta a védőműveit. A kuruc szabadságharcban nem játszott hadi szerepet, mivel azonban 1715-ben a lőcsei jezsuiták birtokolta épületekben gabonaraktárt rendeztek be, nem bontották el falait. Tőlük vásárolta meg 1753-banPécsújfalusi Péchy Gábor királyi tanácsos, aki nem itt, a kényelmetlen és romossá vált erődítményben, hanem először a vár alatti kúriában, majd a völgybeli jobbágyfalu területén építtetett barokk stílusú kastélyában lakott. A 19. század végén a földbirtokos Péchy család a középkori erősségben helyreállítási munkálatokat végeztetett, aminek során a lerombolt várfalak egy részét kiegészítették és a palota ablak-, ajtónyílásait csúcsívesre cserélték ki, ezért sok helyen nem állapítható meg az eredeti.

 

A várat 1945-ben államosították, 4000 kataszteri hold földbirtokkal együtt. Romjainak helyreállítását az 1960-as években kezdték el a műemlékvédelmi szakemberek. Ezután a palotarészben az 1990-es évekig 47 férőhelyes turistaszállóként működött. A vár és környéke 1984. decembere óta a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. 2002-ben újabb feltárási munkák kezdődtek meg, ennek során két torony védőtetőt kapott (a kaputorony és a déli torony) az alsó udvar falán körben körülbelül 100 m hosszú gyilokjáró épült. Emellett Az "oroszlánsziklán" egy sziklakijáró épült.

 

Forrás: Wikipédia

 

Ajánlatkérés

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket