notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További részletek itt!

A szegedi boszorkányperek 1728-ban

hirdetes

Érdekelne a magyar újkor egyik legmeghökkentőbb eseménye? Itt a szegedi boszorkányper, 1728-ból!

Szaka Ádám
Facebook logo

KÖVESS MINKET

FACEBOOKON

Máglyák a Tiszaparton, avagy ekképpen zajlottak le a szegedi boszorkányperek az 1728. évben. Kik voltak a boszorkányok valójában, és vajon mi lehetett az indok, ami olyan szörnyű tettekre sarkallta az embereket, amiknek következtében többen is az életüket vesztették?

Boszorkányok, akiket a gonosz szövetségeseinek hívtak

A boszorkányok születése 

Noha az inkvizíció képviselőit, s az ő vegyes módszereiket arra, hogyan gyötörjék meg és bírják szóra azokat az embereket, akiket Istentől távolinak ítéltek, csupán a 13. századra datáljuk, az általuk üldözött boszorkányok már korábban jelen voltak történelmünkben. A középkori emberek gondolkodása merőben eltért a maiakétól, a ma már csak fantazmagóriaként felfogható lényeknek ők igencsak komoly szerepet biztosítottak. Meglehetősen gazdagon ábrázolták azokat a negatív entitásokat, kik a gonoszsággal, a túlvilággal erős kapcsolatban álltak. Ebbe a kategóriába voltak sorolhatók a boszorkányok is, ők lényegében az ördöggel való szerződés során váltak önmagukká. A szerződés több szempontból sem elhanyagolandó tényező, hiszen egyrészt így nyilvánvalóvá válik, miszerint szabad akaratukból léptek rá erre a sötét útra, másfelől pedig rámutat a jogszerűségre, amennyiben később őket a megadott vádpontok alapján elítélték. Legelterjedtebb elképzelésük a csúf vénasszony, hosszú karmokkal, aki képes az alakváltásra. A létezésükben való hit, valamint az is, hogy az alvilág hercegével bármelyik ember kapcsolatba léphet, teljes mértékben elfogadottnak számított. Sőt, akik efféle dolgok megvalósulásának lehetségességében kételkedtek, eretneknek minősültek. 

hirdetes

Magyar vonatkozások 

Könyves Kálmán királyunk törvényeiben jelent meg először az, hogy milyen eljárásokkal kell kezelni a boszorkák ellen induló ügyeket. Ő, a maga idejében, az egyik legműveltebb, s legolvasottabb ember hírében állt az európai uralkodók körében. A varázserővel bíró, rossz akarattal rendelkező lényeket megtagadta, ezért kinyilatkozta azt, miszerint az ellenük szóló eljárásokat szüntessék be. Összefoglaló néven strigáknak nevezte ezeket az entitásokat. Az ártó szándékú, különleges képességekkel bíró embereket azonban már az ősi magyar szokásrend is ellenségesnek vélte, ebben az időben a maleficus és veneficus elnevezést kapták. 

hirdetes

Az újkor hisztériája

Nem feltétlenül a középkorra kell gondolnunk, amikor a máglyára vetésről beszélünk, az újkorban ugyanis sokkal súlyosabb boszorkányperek zajlottak. Ebben az időszakban jelent meg, VIII. Ince pápa támogatása által, a hírhedt Boszorkánypöröly kiadvány. Az őrület a Nyugat-európai országok körében hódított jobban, hazánkra nem volt jellemző a módszeres üldöztetés. Voltak azonban olyan dokumentumok, amelyek a szegedi perre is hatást gyakoroltak, mint például a Lipcséből származó, „vérbíró” titulussal illetett Benedikt Carpzov írásai. 

Szeretnél több információt megtudni arról, hogyan zajlott le Szegeden a boszorkányper, és milyen következményekkel járt? A cikk következő oldalon található folytatásában elolvashatod! 
 

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS
További cikkek ebben a témában
hirdetes

Szótár

Bor

Alkoholtartalmú ital, amit a különböző gyümölcsmustok erjesztésével állítanak elő.... Tovább

DJI Osmo

A DJI nem csak a dróngyártásban áll az élen, hanem rendesen sikerült bevenniük a... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekesség Magyar Magyar történelem Történelem Világunk