„Intenzív depresszióban szenvedek és két éve egy idősebb kollégám a félmaratonra készült. Amikor a futótársa éppen nem ért rá egy hétvégén, megkért, hogy csatlakozzak hozzá, hogy ne fusson egyedül. Nem voltam benne biztos, hogy egyhuzamban le tudok majd futni 13 mérföldet, de igent mondtam.
Három órával és 45 perccel később életem első félmaratonjának céljába értem és őszinte boldogságot éreztem. Sosem akartam, hogy elmúljon ez az érzés.
Mára már minden reggel lefutok 3 mérföldet és folyamatosan újabb félmaratonok után kutatok, illetve egy egész maraton meghódítására készülök. Bele sem merek gondolni milyen csodálatos érzés lesz 26 mérföld után célba érni!.”
