A férfi akkor férfi, hogyha lelkes, ha táncra kész, de rögtön nem rohan - előbb pár lépést a nőtől is elles, mert hasznát veszi egyszer biztosan.
A férfi akkor férfi, hogyha bírja az ugratást – de nem ugráltatod, mert az életét saját maga írja, és nem úgy fütyül, ahogy akarod.
Az okos érvre mindig kész a férfi, és hoztok együtt új törvényeket, mert amit mondasz, nemcsak hallja: érti, és engedhetsz is, hisz ő is neked.
A férfi mindig tisztán látja célját, de nem gátolja a te célodat, a vak és önző törtetésen túllát - egymásnak dőltök: ő is támogat.
A férfi akkor férfi, ha nem gyáva szívvel érteni másokat s magát, ha magán át a te arcod is látja, mert te is látod őt magadon át.
A férfi képes hallgatni a csendet, és hordozni a legbelső magányt, és meglátni a profánt és a szentet a tiszta s torz tükörben egyaránt.
A férfi...? Ez csak szó. Csak puszta ketrec. A férfi: ember. Más törvénye nincs. Akkor kimondom, itt nincs már több kecmec, hogy nem a p..isz teszi. A gerinc.
