Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További részletek itt!

Márai Sándor hagyatéka a magyarságnak

hirdetes

Márai Sándor hagyatéka a magyarságnak

Sz. D.

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Márai Sándor a múlt századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, ki élete végéig hű maradt magyar anyanyelvéhez emigrációja során. Művei túlélték a diktatúra éveit és tanulsággal szolgálnak az utókor számára. 

25 éve, 1989. február 21-én hunyt el Márai Sándor a múlt századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, ki élete végéig hű maradt magyar anyanyelvéhez.

 

 „… elmenni innen, mihelyst lehet. Ha élek még, ha lesz erőm és módom elmenni innen. Magyarul írni, odakünn is, a magyarság neveléséért dolgozni. De elmenni innen. Nem titkolom: megsértettek.”

 

Márai a világ túlsó felén is élhetett, azonban örök hazája a magyar nyelv maradt, minden művét anyanyelvén írta meg.

Élettörténete

Márai 1900. április 11.-én született Kassán, felvidéki szászok leszármazottjaként egy polgári családban, Grosschmid Sándor Károly Henrik néven. Gimnáziumi éveit Kassán és Eperjesen töltötte, első írása a Pesti Hírlapban 16 éves korában jelent meg. Márai két évvel később már a Budapesti Napló szerkesztője volt. A tanácsköztársaság bukása után Németországba ment és Lipcsében, majd Berlinben végezte egyetemei tanulmányait és közben cikkeket írt a legrangosabb német és magyar lapokban. Németországból, Párizsba költözött és ez idő alatt meg is nősült, míg végül 1928-ban hazatért.

Első regénye 1924-ben jelent meg Bécsben, a mű címe A mészáros vol. A következő évtől egy újonnan induló napilap az Újság munkatársa lett. 1934-ben jelent meg az európai polgárság sorsát nyomon követő művének első kötete az Egy polgár vallomásai, mellyel azon nyomban a magyar próza élvonalába került, míg a második kötete egy évvel később került kiadásra, de egy ellene indított per miatt ezt át kellett dolgoznia és csak tavaly novemberben jelenhetett meg eredetiben. 1940-ben egyik mesterének Krúdynak állít emléket A Szinbád hazamegy  című regényével. Két évvel később jelent meg egyik legnépszerűbb regénye A gyertyák csonkig égnek, melyből film is készült.

hirdetes

Márait 1942-ben az MTA levelező, majd 45-ben rendes tagjává választották. 1943-ban kezdte el írni a Naplóját, melyben élete végéig megosztotta mindennapjainak történéseit és gondolatait.

  A világháború után a fenyegető diktatúra elől,    családjával együtt külföldre emigrált. Először    Olaszországban, majd az Egyesült Államokban  telepedett le. Az 1956-os forradalom idején  Münchenbe ment és a magyar eseményeket a  Szabad Európa rádióban kommentálta, és Candidus  álnéven 1968-ig a rádió levelezője volt. 1967-ben  ismét Olaszországba költözött, majd 1980-ban  visszaköltözött az Államokba, San Diegóba. 1988-ban  felmerült benne a hazatérés gondolata, azonban  orvosai ajánlására, nem vállalkozott az utazásra.  Utolsó éveit visszavonultságban töltötte, és ezt az  időszakot beárnyékolta számára feleségének és  nevelt fiának elvesztése. Utolsó naplóbejegyzésében  1989. január 15-én ez állt „Várom a behívót, nem  sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje.” Február  21-én öngyilkos lett San Diegóban, hamvait a  Csendes-óceánba szórták.

hirdetes

 

„Európa legjobb szellemeinek meggyőződése, hogy a bolsevizmus nem lehet az occidentális tömegek életformája”

 

Márai hagyatéka

Márai nevét a hazai irodalomban haláláig alig ejtették ki és nem csak az emigráns létének és bolsevizmus ellenességének okán, hanem, mert ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, melyről hosszú ideig semmi jót nem szabadott állítani. Márai műveiben hangoztatta polgári eszményeit, melyet a legértékesebbnek tartott mindközül, amit valaha megismert. Kötelességnek és küldetésnek tekintette, hogy polgári gondolatait megossza. Az 1980-as években már lehetővé vált volna írásainak magyarországi kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarország a megszállók és a diktatúra alatt áll, addig ő nem járul hozzá művei kiadásához. Könyvei hazánkban még is jelen voltak, a cenzúrát megkerülve kanadai és német kiadásokb révén.

A rendszerváltás óta eltelt években művei folyamatosan kerülnek kiadásra, több, olyan alkotása is megjelent, melyet a haláláig még nem olvashatott a nagy közönség.  Márai Sándor nevét 1995 óta irodalmi díj viseli. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták. Szobra áll Kassán és Budapesten 2011-ben elkészült a Márai Sándor Emlékkörút. 2013-ban megjelent a Hallgatni akartam című esszéregénye, mely az Egy polgár vallomásai című művének harmadik kötetének számít.

 

Márai, a polgári eszméi és a magyar nyelv mellett élete végéig kitartott. Diktatúra ellenessége miatt, kirekesztetté és üldözötté vált a hatalom által, saját hazájában. Azonban a magyar anyanyelvet sosem felette, hiába is élt az otthonától bármilyen messze.

 

„Látjátok, feleim, szem’tekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? ...
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt”

Márai Sándor: Halotti beszéd (1951)

forrás:(mult-kor.hu)

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS
hirdetes
Közösség

Szótár

DJI Phantom drón

Még csak kacérkodsz a drónozás gondolatával, és még nem tudta elszánni magad arra, hogy... Tovább

DJI Osmo

A DJI nem csak a dróngyártásban áll az élen, hanem rendesen sikerült bevenniük a... Tovább

Tovább a lexikonra