Állati eredetű, de nem feltétlenül a vuhani piacokról származik
A vírus, amelyet ma már SARS-CoV-2-nek hívnak, a Közép-Kínában elhelyezkedő Vuhan városában kezdett el terjedni 2019 decemberében, beindítva ezzel a legnagyobb fertőzőbetegség-kitörést az 1918-19-es influenzajárvány óta.
A vizsgálataink során arra jutottunk, hogy a vírus nagy valószínűséggel állati eredetű volt. Valószínűleg denevérekről terjedt át az emberekre, egy jelenleg ismeretlen közvetítő állaton keresztül, egy ismeretlen helyen. Az ilyen „zoonotikus” [állatokból származó] betegségek már korábban is okoztak járványokat. Azonban még mindig igyekszünk megerősíteni a pontos eseménysort, amely a jelenlegi járványhoz vezetett. A Hupej tartományban megvizsgált denevérekben, illetve a Kína több területén is megvizsgált állatokban eddig még nem találtunk SARS-CoV-2-t.
A járvány első napjai során ellátogattunk a mára már bezárt vuhani élelmiszerpiacra, amelyet a járvány kitöréséért okolnak. A piac néhány standjánál „háziasított” vadállatokból származó termékeket adtak el. Ezeket az állatokat élelmiszer gyanánt tenyészették, például bambuszpatkányokat, cibeteket és borznyesteket. Egyes bizonyítok arra utalnak, hogy némely háziasított vadállat fogékony lehet a SARS-CoV-2-re. Azonban a piac bezárása után vizsgált állati termékek közül egyikük SARS-CoV-2 tesztje sem lett pozitív.
A COVID-19 után Kína új előírásokat vezetett be a vadállatok kereskedelmét és fogyasztását illetően.
Tudjuk továbbá, hogy az első 174 korai COVID-19-es eset közül nem mind látogatta meg a piacot, köztük az a férfi sem, akit 2019 decemberében a legkorábbi tünetekkel diagnosztizáltak.
Azonban amikor ellátogattunk a bezárt piacot, rögtön láthatóvá vált, hogy hogyan terjedhetett el itt egy fertőzés. Amikor még nyitva volt, naponta nagyjából 10 000 fő látogatta meg, egymáshoz nagyon közel, rossz szellőzési és vízelvezetési viszonyok között.
Habár a vírusok valóban kiszökhetnek a laboratóriumokból, az ilyen esetek ritkák. Szóval arra jutottunk, hogy rendkívül valószínűtlen, hogy ez történt volna Vuhanban.
A misszió során egy átadási csoportra utaló genetikai bizonyítékokat is találtunk, ugyanis számos piaci eset vírusszekvenciája azonos volt. Azonban volt némi eltérés más vírusszekvenciákban, ami ismeretlen, vagy még nem vizsgált átadási láncokra utal.
A SARS-CoV-2 szekvenciák legutóbbi közös ősének idejét modellező tanulmányok összegzése alapján a járvány valamikor november közepe és kora december között kezdődött. Egyes publikációk szerint a SARS-CoV-2 már az első vuhani esetnél korábban is keringett más országokban, habár ezek az állítások még megerősítésre várnak.
A vuhani piac tehát végül inkább fellendítette a vírus terjedését, és nem feltétlenül volt annak epicentruma. Tehát máshol kell keresnünk a vírus eredetét.
Nem zárjuk ki a fagyasztott és hűtött élelmiszereket
Ott volt továbbá a „hideglánc” elmélet. E szerint a vírus eredete máshova helyezhető és az élelmiszerek gazdasági megtermelése, kifogása, feldolgozása, szállítása, hűtése vagy fagyasztása felel érte. Hogy ez az élelmiszer fagylalt, hal, vagy vadhús volt-e? Ezt nem tudjuk. Nem bizonyított, hogy ez lett felelne a vírus eredetéért. De mennyire befolyásolta a terjedését? Ezt szintén nem tudjuk.
Számos, a vuhani piacon megtalálható „hidegláncú” terméket nem teszteltek a vírusra. A piac környezeti mintavitelezése során felületi szennyeződéseket találtunk. Ez alapján a SARS-CoV-2 megjelenhetett fertőzött embereken, vagy szennyezett állati termékeken és „hidegláncú” termékeken keresztül is. A „hidegláncú” termékek, illetve a vírus alacsony hőmérsékleten való túlélésének vizsgálata továbbra is zajlik.
