Soha ne engedd el a kezét
Eleinte, amikor kezdtem közelebb kerülni a nőhöz, akit később feleségül vettem, mindig fogtam a kezét. Az autóban, séták alatt, evés közben, a moziban, mindenhol. Nem számított, hogy hol voltunk éppen. Idővel aztán leszoktam erről. Kifogásokat találtam ki, hogy túl meleg a kezem vagy hogy a kézen fogástól beizzad a tenyerem vagy csak mert nem akartam a nyilvánosság előtt így mutatkozni. Igazság szerint azért nem fogtam már meg a feleségem kezét, mert egyszerűen nem akartam közelebb kerülni hozzá. Ennyi volt az oka
Ha újrakezdhetném: fognám a kezét az autóban, séták alatt, evés közben, a moziban, mindenhol, mindig, és soha nem engedném el, még akkor sem, ha éppen veszekedünk.
Ne hanyagold el magadat
Amikor udvaroltam a páromnak, mindig a lehető legelőnyösebb énemet mutattam neki. Ügyeltem arra hogy mindig szépen meg legyek borotválkozva, hogy jó illatom legyen, és még a gázaimat is benn tartottam, míg át nem tudtam menekülni egy másik szobába. Valamiért azonban a házasság után úgy éreztem, hogy erre már automatikusan nincs szükség. Amikor nyilvános helyre mentünk, ugyan úgy megborotválkoztam, bekölniztem magam és miegyéb, de amikor csak vele voltam, az ilyen dolgokra nem igazán ügyeltem, mert már nem érdekelt, hogy vonzónak tartson.
Ha újrakezdhetném: igyekeznék mindig vonzó maradni a számára. Megborotválkozni akkor is, amikor nem megyek sehova, ügyelni arra, hogy ne legyen rossz szagom, és hogy ne legyen kellemetlen közel kerülnie hozzám.
Ne ecseteld megállás nélkül a hiányosságait és hibáit
Magam sem tudom már, hogy miért, de egy idő után úgy éreztem, hogy az én feladatom rávilágítani a gyengepontjaira, és hogy mi mindent csinálhatna jobban. Ha valamit, akkor ezt egyáltalán nem csináltam, amikor még csak udvaroltam neki. Épp ellenkezőleg: mindig támogattam, vele voltam és rendszeresen emlékeztettem rá, hogy mennyire csodálatos is valójában, könnyedén el tudtam nézni a hibái mellett. Azonban miután összeházasodtunk, nem telt el nap a nélkül, hogy ne tettem volna megjegyzést rá – még egy pár tojást sem tudott megsüti úgy, hogy ne kapott volna éles kritikát közben.
Ha újrakezdhetném: biztosan nem nyitnám ki a számat minden egyes apróság miatt. Mióta véget ért a házasságom, megtanultam, hogy nem csak egyféleképpen lehet csinálni a dolgokat, és hogy az embereket néha a hibáik teszik egyedivé és gyönyörűvé. Ráadásul, ha azt hallja tőled, hogy ő milyen nagyszerű, akkor mások pedig tőle fogják azt hallani, hogy TE mennyire remek ember vagy.
